Ítélet-idő: a Balaton nem bűnös!

Régi mondás mifelénk, hogy két király ül a Balaton trónján: a Vendég és az Időjárás.

Ma ismét látványos ízelítőt kaptunk abból, amikor a Balatonnál nem a vendég, hanem a természet az úr: az Adria felől lecsapó orkán helyenként 100km/h fölötti széllökésekkel és méteres hullámokkal rajzolta át a tóvidék arculatát. Nincs mese: a Balaton is felébredt, készülődik, nyújtózik az idei megmérettetésre: szinte biztosra vehető, hogy ezerarcú, kedves óriásként most is a legjobb formáját fogja hozni, hogy örökre a barátunk maradhasson.

Ugyanakkor a tóvidék egyes önkormányzatai és turisztikai felelősei számára a 2016-os fürdőszezon is problémákkal terhesnek ígérkezik, mert súlyosbodó bajaikkal félő, hogy egyedül maradnak. Ilyen ma például Balatonmáriafürdő ügye, ahol ősz óta tartó drámai iszaposodás lehetetlenítheti el a közelgő fürdőszezont, a helyiek mindennapi életét. Segélykiáltásaikat a média széles körben segítőleg felvette, ám ha az állam nem dob azonnali mentőövet, az iszapbirkózás olyan össznépi sárdobálásba csaphat át, ami megint alaptalanul feketítheti be a mi szeretett Balatonunk hírnevét, féltett imázsát.

Ezért társadalmi szinten is egyre feszítőbb a kérdés: ilyen páratlan természeti és kulturális adottságokkal hogyan süllyedhetett a Balaton (aminek fénye a rendszerváltás óta folyamatosan kopik) a hazai turizmus legellentmondásosabb, legvitatottabb és legtámadottabb szereplőjévé? Ha a Balaton a földkerekség középméretű tavainak legszebbjei közé tartozva nemzeti turizmusunk gyöngyszeme, akkor miért hagyjuk gazdátlanul, irányítás nélkül sodródni? Hol késik az állami szerepvállalás? Miért tehetetlen a szakma? A tóvidék vonzerejét és versenyképességét kockára tevő, ismétlődő behatások ellen miért nem fogjuk meg jobban egymás kezét? És persze ott a kulcskérdés: márkaértékétől megfosztottan vajon lehet-e majd egyszer a Balaton is olyan csillogó brand, mint az Adria?

Mi hisszük, hogy igen, mert a Balaton ennél többet tud, és többet is érdemel. Itt az idő, hogy a Balatonnál is rendbe tegyük a dolgokat, mert nem a hellyel van a baj, hanem a fejjel. Márkaműhelyünket is ez a felismerés hívta életre, így iránymutató gondolkodással közvetlenül igyekszünk elősegíteni a helyi és kormányzati szereplők összefogását, a sürgető szakmai szemléletváltás kikényszerítését.

Jó hír, hogy a háttérben már szerveződik valami, a kormányzat mellett a helyi erők is megmozdultak és összefogásra szólítanak, vannak már új turisztikai szezonokat ígérő kísérleti kezdeményezések, egyetemi hátterű, Balaton-turizmust kutató intézet, de nincs még valódi, szakmai alapú párbeszéd, nincs közös platform az égető Balaton-problémakör átfogó, mélységi feltárására és kibeszélésére.

A Balaton ma ugyan több, egymástól elkülönült munkaszervezettel is rendelkezik (Balaton Fejlesztési Tanács, Balatoni Regionális TDM Szövetség, Balaton Szövetség, stb.), ám nincs önálló, operatív menedzsmentje, régiós hatáskörű irányító központja, amelyben minden erre rendelt hivatalos, vagy önkéntes társadalmi szervezet együttesen képviseltethetné magát. Márpedig bőven lenne mit közösen megvitatni, a baj az, hogy nincs hol. Hiába miénk itt a tér, ha nincs az a pad, aminél összegyűljünk.

Itt az idő, hogy a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal mintájára mi is létrehozzuk végre azt a Balatoni Turisztikai Kerekasztalt, amelyre a Balaton Barátai Márkaműhely már 2014-ben is tett sürgető ajánlásokat. Igaz, a Balaton – Budapesttel ellentétben – ma még nem független közigazgatási egység, és nem is egy önálló turisztikai régió, ennek ellenére közösen akar gondolkodni és cselekedni a tóvidék jelenét és jövőjét meghatározó sorskérdésekről. Létfontosságú, hogy ezeket egy szakmailag menedzselt közös gondolati körbe vonjuk be, amihez keretet (egyenlő feltételek biztosításával) már a leendő Balatoni Turisztikai Kerekasztal szolgáltatna, hogy mindannyian eredményesebben szolgálhassuk a Balaton ügyét.

Hisszük, hogy a Balaton turizmusa képes és tud is változni, fejlődni, ezért a Balaton-márkázás jobb megalapozása érdekében mostantól közös műhelymunkát tervezünk minden érintett és remélhetőleg nem érdektelen szakmai, kormányzati, önkormányzati partnerrel.

Itt az idő, hogy a Balatont a magyar turizmus állatorvosi lovaként ne hagyjuk tovább botladozni, hanem némi márkavarázslat bevetésével turbózzuk fel és csináljunk szárnyaló pegazust belőle. Mert a Balaton trónjára csakis akkor tehetjük fel az igazi (szakmai) koronát, ha majd a Hetedhét(horvát)országból visszacsábított Vendég mondja ki: ez király!
Addig minden más csak mese.